Tündérrózsa Gyermek Néptánccsoport

Weboldal: www.tunderrozsa91.atw.hu/

"Alapvető emberi jog, hogy minden gyermek megtanulhassa édesanyjának beszédnyelvét. Ugyanez a jog a játék és a tánc esetében is meg kell illesse gyermekeinket" - írja Tímár Sándor a Néptáncnyelven című könyvének bevezetőjében. A Szendrey Júlia Általános Iskola Néptánccsoportjának újjászervezésekor is ez vezérelt. A táncolás öröme, a fellépések izgalma, a tánc közösséget formáló ereje, melynek én is részese voltam általános iskolás koromban. A hagyományok ápolása különösen nagy szerepet kapott a zenei tagozaton. Továbbadása mindenkinek kötelessége, hogy a mai felgyorsult világban ne menjünk el az értékek mellett. A tánctanításnak is van anyanyelve, mely elsajátítható. Első lépésben ennek az anyanyelvnek a megtanítása történik. Ahogy már első osztályban elkezdődik a gyerekek játékos nyelvtanítása, ugyanúgy történik ez a táncnál is: más országok táncainak megismertetésével, mert így a világról szerzett képük is sokszínűbb lesz. A szerepléseken a tanulók az adott tájra jellemző népviseletet viselik. Ha a viselet szép, szemet és lelket is gyönyörködtet. Ruháink azoknak az anyukáknak, nagymamáknak keze nyomát viselik, akik a szűkös anyagi körülményeink miatt évről-évre vállalják, hogy szebbnél szebb öltözékeket varrjanak a gyerekeknek. A Szendrey Júlia Általános Iskola Néptánccsoportjának újjászervezése 1991. február 1-én kezdődött. Az iskolának már korábban is volt néptánccsoportja, de azok a néptánctanár hiánya miatt rendre felbomlottak, pedig a zenei tagozaton a néptánc, mint kötelező tantárgy már a hatvanas években szerepelt a tanórákon. Az első évben a csoport létszáma 30 fő volt. Mára már meghaladja az 50 főt, de egyes fellépéseken ez még kiegészül azokkal a táncosokkal is, akik kötelező óraszámban foglalkoznak néptánccal. Velük együtt így több mint 100 gyerek tartozik a tágabb együtteshez. Jelentős dátum volt a tánccsoport életében 1992, amikor a zenei tagozaton, az első három osztályban újból, órarendbe építve lett kötelező a néptánc. A heti egy-egy órában a tanulók először az alaplépésekkel ismerkednek meg. Ezekből épülnek fel a népi játékok és az egyszerűbb koreográfiák. Az órákon jut idő a jeles napokhoz kapcsolódó népszokásokra, a népi hangszerek bemutatására, a népmesére és a táncház-szerű szabad táncra. A néptánc mellett a tánc más területeire is elkalandozunk: a külföldi táncok mellett (svéd, német, holland), társas táncokkal, pl. keringővel, cha-cha-chaval, rumbával is megismerkedünk. Fontosnak tartom a régi táncok az un. Történelmi társastáncok tanítását is, mint pl. menüett, palotás, branle, pavane.A tánccsoport évente 20 - 25 alkalommal mutatja be műsorát. Elsősorban iskolai, városi ünnepségeken lépünk fel, de a környékbeli színpadokon is gyakori vendég a néptánccsoport. Számos külföldi úton népszerűsítettük már Magyarország kulturális hagyományait. Minden év júniusában kerül sor az év végi önálló műsorunkra, melyben közel 100 gyerek lép színpadra, hogy bemutassa táncszeretetét és tudását a közönségnek. 2004 óta a műsort egy táncjátékba foglalva mutatjuk be, így született meg 2004-ben a Széttáncolt cipellők mesejáték Grimm meséje alapján, majd 2005-ben az 1100 év meséi című, Magyarország történelmét bemutató produkció. Mindkét előadás táncainak koreográfusa ifj. Aradvári László volt, aki általános iskolásként alapító tagja volt az együttesnek, és 1998-tól folyamatosan segíti a munkáját. Büszkeséggel tölt el, amikor volt táncosaim középiskolásként sem hagyják abba a táncot, és a kétévenként Keszthelyen megrendezett Helikoni Ünnepségek díjazottjaiként találkozom velük újra. A néptánccsoport 2004-ben - mint a Ranolder János Római Katolikus Általános Iskola csoportja - felvette a Tündérrózsa Gyermek Néptánccsoport nevet.