Sájnáráná

Weboldal: www.sajnarana.hu/fooldal.html

Roli vagyok (Ferencz Balázs Roland), a Sajnarana frontembere, ez pedig az együttesünk rövid története: 1996-ban nem kezdtem el az egyetemet, amelyre felvettek, ellenben megkezdtem életem első állatgondozói állását az - azóta már nem létező - Budapesti Hüllőcentrumban. Itt az egyik kollégám volt a mindig hallgatag Laci (Csikay László), akivel eleinte utáltam párban lenni, mert állandóan körüllengte a nihil. Hónapokkal később egy véletlen folytán szóba elegyedtünk egymással, és hamar a legjobb barátommá vált. Kiderült, hogy van egy csomó verse, amelyekből párat nekem adott, hogy kezdjek vele amit akarok. Én meg kezdtem.. ELKEZDTEM. Hamar ('97) megszülettek első, közös - erősen nirvanás beütésű - dalaink. Úgymint a Négyedik, Tingli Tangli, Gondolj rám, stb. Később engem is megérintett az ihlet és kezdtem önállóan szövegeket írni. Ettől kezdve saját szövegeimet használtam, illetve továbbra is válogattam Laci verseiből (már ha jóváhagyta). Az egy szál gitárra és énekre készített dalok egyre csak gyűltek, de még mindig csak a szoba négy falának játszottam. Ekkor lépett színre Ákos (Pintér Ákos, nekünk csak Ákoska, de ezt nem szereti), akit még az első - már említett - munkahelyemről ismertünk. Ő ugyanis 10 évesen a mi kis vásárlónk volt. (Egyébként emiatt illene ránk a "The Real Pet Shop Boys" név is, de számos oka van, hogy erről lemondtunk.) Ákoska az évek során baráttá, majd amolyan fogadott öcsémmé avanzsált. Egyszer (2000 körül) nálam volt - talán pont szivárványos boákat vásárolt tőlem - amikor néhány rizlingből készített fröccs után meg mertem mutatni neki egypár számomat. Ezzel tulajdonképpen meg is győztem, hogy hagyja ott a tinizenekart, amelyben gitározott, és váltson hangszert. így lett a basszusgitárosunk - és még a boákat is megvette. Eleinte azt játszotta, amit mondtam neki. Később azonban olyannyira ráérzett a stílusomra, hogy elkezdte önállóan kialakítani a saját szólamait, és ifjú kora ellenére, a Lacival egyenrangú szerzőtársammá cseperedett (vele közösen találtuk ki az együttes nevét viselő, azaz a Sajnarana című számot). Eleinte a kedvenc rétemen ("A Rét") próbáltunk, ahová egyébként inni, enni, meg számokat kitalálni járok. A dalok gyűltek. Születtek népdal-szerűségek, bluesok, sanzonok. Elkezdtünk (2004) próbatermekbe járni, hogy megtanuljunk kihangosítva játszani. Itt volt az ideje, hogy elkezdjünk felszerelést gyűjteni és együttest verbuválni magunk köré. Az abszintról szóló sanzonjainkból már nagyon hiányzott egy harmonika. Egy háztartási boltban, a kasszánál történt véletlen találkozás alkalmával megkértem testvérzenekarunk, a Presszó Tangó Libidó harmonikását, Janát (Keszei János), hogy hallgasson meg bennünket. Ezután beállt közénk is. Zoli (Sándorffy Zoltán) ütőhangszerekkel dobta fel a számainkat. Megnyilatkozni azonban még így sem tudtunk, ugyanis a szórakozóhelyek többségébe nem annyira a hangulatos dalokkal, mint inkább bratyizás révén lehet bejutni. 2006. augusztus 1-én végre lehetőséget kaptunk. Az Almássy Téri Szabadidőközpontban, az Összművészeti Építőtábor elnevezésű rendezvénysorozaton egyik este mi voltunk "A Zenekar". Büszkék voltunk, mert egy másik napon ugyan ebben a státuszban a Besh o Drom játszott. A miénk jól sikerült. Bella (Pólya Bella) fuvolázott, Funky (Bíró Szabolcs) pedig még egy harmonikával segített ki bennünket. Még külföldiek is ropták, pedig valószínűleg nem nagyon értették a szöveget. A következő még abban a hónapban volt. Szentendrén a Manofestatio (Manófeszt) nevű szabadtéri fesztiválon játszottunk. Itt aztán mindenféle csapás ért bennünket. Nem volt elég, hogy a Jana gipszben játszott, és hogy elszakadt egy húrom. Még a polgárőrség is kijött, hogy idő előtt leállítsa a koncertet. Viszont óriási volt a hangulat. Sajnos a próbahelyekkel és a felszereléssel kapcsolatos problémáink kicsit visszavetették fejlődésünket. A hallgatóság reakciói alapján viszont úgy érezzük, van értelme csinálni. Mostanában a Dohány u. elején található Turiszt borozóban szoktunk játszani. Most készült el első lemezünk, ami az abszintról szól. A lemezen az alaptagokon kívül hegedűn játszik Bogi, csellón Gergő, és szaxofonon Marci. A nyár folyamán különböző pesti borozókban, sörözőkben és talán egy-két fesztiválon is láthattok - ja és hallhattok - bennünket. Továbbra is keressük a fellépő helyeket. Szeretnénk a Presszó Tangó Libidóval közös esteket összehozni.