P. Mobil

Közlemény jelent meg a napilapokban: "Tudatjuk mindenkivel, hogy együttesünk 1973. máj. 1-től P. Mobil néven működik tovább: Gesarol együttes." Nem sok zenekarnak lehet ennyire pontosan, napra meghatározva visszaásni a gyökereihez... Persze akkor már illene néhány szót ejteni a Gesarolról is. A 70-ben alakult csoport kitalálója, hajtómotorja (mert oktalanul írnánk menedzsert, hiszen sem tőke, sem hatalom fölött nem rendelkezett, csupán ötletekben volt gazdag) Schuster Lóránt volt. Szervezte a koncerteket, szövegeket írt, levizsgázott ütőhangszerekből, hogy joga legyen jelen lenni a színpadon, ám elsősorban ötleteit valósította meg. Főként a színpadi happening megteremtése ügyében tüsténkedett. Találmányainak egyike volt a nemes rovarirtó szer nevének adaptálása a zenekarra; remélve, hogy különleges és irritáló hangzásával figyelmet kelt. Hogy ez sikerült is, azt nemcsak a sajtó támadásai mutatták: hanem az Illetékesek is közbeléptek, végső soron ez eredményezte a fent idézett közlemény megjelenését. Schuster, aki nem maradt meg a kaptafánál, a színpadi show-műsorok megteremtésének lelkes megszállottja; így vall erről a szenvedélyéről: "A hatvanas évek közepén bevetődtem egy rock-hangversenyre, már nem emlékszem a fellépő zenekar nevére, de annál inkább arra a fiúra, aki a koncert megkezdése előtt felkászálódott a dobogóra egy rekesz sörrel a kezében. Ráült a ládikóra, kihúzott maga alól egy üveg kőbányait, jót húzott belőle, majd megszólalt: " Éljen a rock and roll! Bill Haley egyveleget hallotok!" Minden műsorszám között megivott egy-egy üveg sort, és bár a műsor végén szemei pörkölt lében forogtak, ő maga kicsit tántorgott, de soha nem dadogott, nem tévesztette el, mi következik. Én tátott szájjal bámultam; megéreztem valamit, ami nemcsak muzsikálás, ami show-elem, ha primitív is, de nem költséges, nem kell hozzá drága elektromos berendezés; valami hasonlót kellene kitalálnom, talán nem sörrel, vagy, ha már azzal, hát akkor Kinizsivel, hogy lássák, nem másolok gépiesen..." És a P. Mobil hangversenyekre kezdtek egyre többen járni. Mindig történt ott valami furcsa, szokatlan, más zenekarok fellépéseikor nem látható esemény a színpadon. Schuster hol óriási csattogókkal vezényelte a ritmust (tapsgép, energiafogyasztás nélkül), hol a pantomimosoktól ellesett feliratokat hordozott körbe két műsorszám között; kifundált egy gályarab-számot, amelyet ütemes tam-tammal kísért stb. Szóval a 73. májusi keresztelő után a perpetuum mobile örökmozgó kísérletezője és a kör négyszögesítésének lelkes híve leviszi csapatát a diósgyőri pop-fesztiválra, ahol is a monstre-műsor befejező negyedében lépnek fel, előkelő helyen és ami ma hihetetlennek tűnik: a rendészet szeme közömbösen átfut rajtuk, (csak Bródy neve marad fenn a rostán, szentbeszéde nyomán...) 74-ben a Budai Ifjúsági Parkban Bergendyvel közös műsor; a P. Mobil ezután már állandó fellépő zenekar, akár 150 forint gázsit is elérnek a tagok (ami akkor még igen kevés pénznek számított, és ebből kellett plakátot, szerelést, hangszereket fizetni... ) 76-ban megalkotják A kintornás szerencséje című rock-operettet, már csak azért is, mert ilyen műfaj nincsen és nem is lehet: a két fogalom annyira üti egymást, mint mondjuk az érintetlen utcalány. A 45 perces mozgékony mű témája egy zenekar, amely máshogyan nem tudja magára vonni a figyelmet, mint hogy tagként beveszi azt az ügyes kintornás bácsit, aki nyugdíjasoknak lassú tempóban, katonáknak friss ütemben, gyermekeknek játékosan forgatja mindig ugyanazt a 2 forintos dalt... 78-ban divatba jött a hazai fiatalság koncert-látogató rétege körében a kemény rock-zene, és ezzel megnő az együttes népszerűsége. Neve a rock-koncertek plakátjainak a tetejére kerül, lelkes tábor veszi körül őket, éneklik dalaikat, amelyek már nem kétforintosak: három, sőt öt forintot is hoznak számukra, mióta rádiófelvételben hallhatóak... 78-ban megjelenik kislemezen (az említett verklis dal mellett) a Menj tovább; 79-ben: rádiós hangversenyfelvétel, majd kislemezen is az Utolsó cigaretta és a Forma 1. című szerzemény. A Honfoglalás a koncertjeik "sikermagva". Végül mondjuk el a zenekar összetételét: Bencsik Sándor szólógitáros, zeneszerző; Cserháti István billentyűs; Kékesi László basszusgitáros; Mareczky István dobos, Tunyogi Péter énekes és Schuster Lóránt, Master of Ceremony, a P. Mobil "címszereplője", aki feltalálta a Perpetuum Mobilét. 80 végén újabb személyi változások: Bencsik Sándor és Cserháti István a P. Box alapítói lettek, helyükbe Sárvári Vilmos gitáros és Zeffer András billentyűs lépett. 81-ben a zenekar elnyeri a KISZ KB Kultúrosztálya és az Ifjúsági Magazin pályázatának különdíját a Honfoglalás című rock-szvitért. (A Beatrice első díjat kap Nem nekem tanulsz című szerzeményéért... ) Sok huza és főleg vona után végül is az Omega-stúdióba vonul a zenekar, hogy 81 végére megjelenhessék az első P. Mobil LP: Mobilizmo. (Tardos Péter Rock Lexikon Második, javított és bővített kiadás Zeneműkiadó 1982) A zenekar jelenlegi felállása: Schuszter Lóránt - zenekarvezető Rudán Joe - ének Póka Egon Benedek - bsszusgitár Németh Gábor - dob Sárvári Vilmos - szólógitár Tornoczky Ferenc - gitár