LDG
VisszaWeboldal: www.ldg.uw.hu/
Kovács Gábornak hívnak polgári nevemen. 1995-ben kezdődött a történetem 12 évesen, amikor véletlen folytán hozzám került a sokak által ismert MegaSound System egyik albuma… megbolondultam tőle, mert azokban az időkben az az album nagyon jónak számított és ezáltam kedveltem meg a rap-pet, mint műfajt. Ezután következett a Ganxsta Zolee és a Kartel – Egyenesen a gettóból című albuma és a kétféle zenét vegyítve megírtam első szövegemet 1996 elején. Akkor még nagyon ment a gettózás, a lopás, csalás, kúrvázás… stb. amelyek folytán a szövegeim nagy része erről szólt. Aztán kezdtem rájönni, hozzám nem illenek az ilyesfajta dolgok, mert semmi ismeretségem és jártasságom nincsen ezen a téren. Így elkezdtem próbálgatni magam többféle oldalról és stílusban. Ennek a korszaknak az eredménye a LőDöG – Peace (demó) 1996-ból, melyet később vettünk fel, de a zene és a szöveg oda tartozik. A zenéket később kezdtem el írni, mint a szövegeket, még a jó öreg FT2 barátommal, ami nagyon a szívemhez nőtt. 1998-ban volt az első fellépésem, amikor még a rapbulik hangulata és színvonala nagyban meglőtte a mostaniakét és azóta is visszasírom azokat az időket. Folyamatos fellépésekkel nagyon sok ember megismerte munkásságomat és legnagyobb örömömre meg is szerették azt, amit csináltam és egyre több helyre hívtak fellépni. 1999-ben és 2000-ben volt az Ifjúsági és Szabadidő Ház megrendezésében a Tavaszi Diáknapok keretén belül tehetségkutató verseny, melyeken a döntőben is megcsillogtathattam tudásomat. 2002 -re éreztem elérkezettnek az időt arra, hogy valami maradandóval is megajándékozzam az utókort és ezt CD-formájában tettem meg akkor már LDG néven. Ez lett a ’97-’02-es kollekció (az ötéves terv). Ennek az érdekessége, hogy minden év, minden egyes korszakának a legjellemzőbb és – szerintem – legjobb számát válogattam össze, hogy tudják az emberek, nem csak lógattam eddig a lábamat. Jól tükrözi az album, hogyan változott a stílusom az idők folyamán, hogyan változott a szemléletem a világgal és természetesen önmagammal szemben. A közönség nagyon pozitív értékeléssel honorálta a munkámat, de persze mivel nem mindenkinek egyforma a véleménye, a negatív kritikákat építőleg hasznosítottam. 2003 -ban egy közös album erejéig beszálltam a Nílus belső körébe és ennek eredményeként született meg az egész nyarat munkával betöltő Convexa Caeli (Égbolt) című album, mely hanganyag túlnyomó többsége és a felvételek teljes egéssze nálam készült kisebb segédlettel (értem ezalatt pl. az internet adottságait). Szerettem volna megmutatni, hogy nem csak a zenére kell koncentrálni a előadók munkájában, hanem a szövegeknek igenis nagy jelentősége és mondanivalója van, melyeket az emberek általában nem vesznek észre… sajnos.