Kobzos Kiss Tamás
VisszaWeboldal: www.hangraforgo.hu/forum.htm
Kobzos Kiss Tamás 1950-ben született Debrecenben. Szülei pedagógusok voltak, édesapja Kiss Tamás, költő, író. Zeneiskolában zongorázni, majd magánúton gitározni tanult. A magyar népzene és történeti zene már gimnáziumi évei alatt felkeltette érdeklődését, az egyetemen pedig (vegyész szakon végzett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen) 1972-ben az egyetem "Főnix" színjátszó együttesének tagja lett, majd 1973-74-ben a debreceni Délibáb népzenei együttesben működött. Ekkor már több népi hangszeren játszott (citera, brácsa, furulya, koboz) az ének mellett. 1974-ben, a fővárosba kerülve (restaurátor a Néprajzi Múzeumban) a Kaláka együttes tagja lesz, majd táncházi zenekarokban játszik. 1975-ben megkapta "A Népművészet ifjú mestere" címet. 1977-ben rövid ideig a debreceni Déri Múzeum főrestaurátora volt, majd a Múzeumi Restaurátor- és Módszertani Központban folytatta restaurátori munkáját 1979-ig. 1975 és 1985 között L. Kecskés András régi zenei együttesének tagja, velük több, a Hungaroton kiadásában megjelent hanglemezen szerepel (Zene a reneszánsz kori Erdélyben, Gauzelm Faidit trubadúrdalai, Régi török zene Európában). A Kecskés együttessel külföldön is számos alkalommal bemutatkozott. Ugyanezekben az években zenész és versmondó társaival számos, a régi magyar költészetet és zenét bemutató műsorban működik közre az Egyetemi Színpadon előadóként és szerkesztőként. Évekig szerepel a Radnóti Színpad "Toldi" előadásában és közreműködik Szentpál Mónika nagysikerű régi magyar irodalmi műsoraiban. 198o-tól tagja a bécsi Clemencic Consortnak, akikkel Bécsben és Európa számos országában több száz koncertet adott már. Ugyanebben az esztendőben ismerkedik meg Michel Montanaro okszitán zenésszel, vele is igen sikeres együttműködést folytatott, elsősorban a trubadurzene és a népzene területén. 1991 óta gyakran lép fel török barátjával, Erdal Salikogluval is (2002-ben együtt készítették el a "Szívetekben őrízzetek" c. CD-t, hamarosan pedig Yunus Emre XIII. századi énekmondó műveiből készítenek újabb lemezt). Szabados György zeneszerző-zongoraművésszel 1983 óta dolgozik, kortárs zenei művek előadójaként (Szertartászene 1983-2005, Az események titkos története (1956-ról) 1985, A kormányzó halála 1989). Állandó közreműködője a Jánosi együttesnek, velük fellépett többek között a londoni Royal Festival Hallban, Finnországban, Lengyelországban, Erdélyben, a New York-i Lincoln Centerben, a varsói magyar intézetben, és szerepel az együttes több lemezén. Közösen készítették el a "Kossuth izenete eljött" című CD-t, mely 1998-ban elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia díját. Az általa szerkesztett "Régi magyar Betlehemes" c. hanglemez 1987-ben megkapja "Az év hanglemeze" díjat. 1988-ban, az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem kiadásában jelent meg első önálló kazettája "Énekelt történelem" címmel. 1992-ben készült a Musica Historica együttessel közös "Protestáns énekmondók", énekmondói tevékenységét összegzi az 1994-ben megjelent "Vándorok énekei" c. kazetta és könyv. A honfoglaláskor zenéjéből ad válogatást az általa szerkesztett "Táltos idők" c. kiadvány (Fonó Records, 1996). Ferencz Éva karácsonyi és húsvéti lemezein is közreműködik. Szintén együtt készítettek egy Szent István emlékét idéző CD-t is. Rendszeresen szerepel önálló előadóként is mind Magyarországon, mind külföldön. Az európai országokon kívül kétszer járt az Egyesült Államokban, és négy ízben Japánban, ösztöndíjjal pedig Törökországban (1986) és Kínában (1999). Gyakran megfordul a környező országok magyarsága körében is. Fontos érdeklődési területe a protestáns egyházi zene is, 1986-1996 között a szigetmonostori református gyülekezet kántora volt, ehhez a tevékenységéhez kapcsolódik a Szenci Molnár Albert énekelt verseiből készített "Mindennémű háboróúság ellen" c. CD-je. 2000-ben Debrecen város pályázata segítségével kiadta a debreceni költők énekelt verseit tartalmazó "Főnix és Bárány" c. CD-t. 1986 óta tanára, 1991 óta igazgatója az Óbudai Népzenei Iskolának. 1996-ban elnyerte a Bezerédj Alapítvány népművészeti díját, zenetanári munkája elismeréseként 1998-ban megkapta a Köztársasági Arany Érdemkeresztet, művészi munkáját pedig "A Magyar Művészetért" díjjal jutalmazták. 2005-ben elnyerte a Magyar Régizenei Társaság "Tinódi díj"-át. Legújabb kiadványa a Tinódi Cronica-ját hangzó- és írott formában tartalmazó CD-ROM (Arcanum 2006). 2006-ban megkapta a Magyar Örökség Díjat.