Kátai Zoltán

Vissza

Weboldal: www.enekmondo.fw.hu/

Gyermekkoromban kezdett, különböző zenei stúdiumok után 1983 óta hivatásszerűen zenélek, énekelek, 11 évet töltöttem a Mákvirág népzenei együttesben. Velük a nagyvilágot, Dinnyés Józseffel Magyarországot jártam; muzsikáltam Kecskés Andrással, Kobzos Kiss Tamással. A zenén keresztül jó barátságba kerültem Sebő Ferenccel, Cseh Tamással, a Kaláka Együttessel, verséneklőkkel, utcaszínházi csepürágókkal, népzenészekkel és néhány fiatal énekmondóval." "Szerencsés vagyok, mert a kedvenc időtöltésem egyben foglalkozásom is: a históriás énekek és a reneszánsz magyar dal. Gitáron, kobzon, kontrán, lanton, fidulán magam tanultam, bár mindig akadtak segítő jó barátok."
Hangszereim:
Lant:
Közép-ázsiai eredetű húros, pengetős hangszer. Arab közvetítéssel (valószínüleg valamelyik 9.-10. századbeli invázió alkalmából) kerülhetett Európába. Először a spanyolok vették át, innen került Frankhonba, majd Itáliába, illetve terjedt el az egész kontinensen. A hangszer neve arabul "ud", határozott névelővel "al'ud", ebből lett a spanyol "laud" szó. (A mai "ud" nem azonos a régebbi korok arab lantjával.) A nyak csak a 15. században különült el a korpusztól, ekkor jelentek meg rajta az érintők is. A korpusznak mindig van középső rozettája. A húrok száma változó: a 14. században 6, 7 és 8 (utóbbi valószínűleg 4 húrpár). A 15. században a 9 húros a leggyakoribb, a legmagasabb húr egymagában áll, a többi párban. A középkori lant nem akkordhangszer volt, mint a 16. századi utóda, hanem rendszerint egy többszólamú kompozíció valamelyik szólamát adták elő rajta. Igen gyakran plektrummal (pl. tollal) pengették. A 16. században emelkedik a húrpárokok száma (6, 7, 8, stb.), és háttérbe szorul a plektrum használat.
Fidula:
Közép-ázsiai eredetű vonós hangszer. A 10.-12. században kétféle formában létezett: palack, illetve körte alakú korpusszal. (Előbbi "leszármazottai" ma pl. Grúziában "élnek", utóbbié pl. Bulgáriában.) A 12.-15. században továbbfejlődött: a nyak elkülönült a korpusztól, és az egy darabból kivájt korpuszt felváltotta a kávás építési mód. A 16. század negyvenes éveiben igen gyorsan eltűnt a korábbi templomi hangszer a műzenei gyakorlatból, és a népzenébe "szorult" vissza.
Koboz:
Nagyon nehezen azonosítható eredetű pengetős hangszer. Európában, Ázsiában (még Távol-Keleten is) ismert, elterjedt instrumentum. A moldvai csángómagyarok által ma is használt koboz első leírását Orbán Balázs adta (1873.).

Vissza
Új produkció felvétele az adatbázisba.

Jelentkezem
Készítette: around.hu
2019. szeptember 19.