Deák Gábor
VisszaWeboldal: www.deakvofely.lakodalomba.hu/
Nagyapám is vőfély volt és én az ő nyomdokaiba léptem.
Hatéves voltam, amikor édesanyám szoknyájába kapaszkodva tátott szájjal bámultam a sok embert, akik egy nagy teremben táncoltak. Volt köztük egy ember, aki díszes mellényben, kulaccsal a vállán és fokossal a kezében szórakoztatta őket. Közelebb érve ismertem meg őt: a nagyapám volt. Nagyot dobbant a szívem, és hirtelen büszkeség töltött el. A sorsom itt pecsételődött meg.
Tudom, hogy odafentről figyel rám, ezért mindig maximális odafigyeléssel végzem a munkámat, hogy ne csak ő, hanem az ifjú pár is meg legyen elégedve velem.
Kedves ifjú pár.
Egyszer eljön az a nap, amikor nem elégedtek meg annyival, hogy mindennap randiztok, majd utána hazakíséri a legény a szerelmét. Ennél többre vágytok, szeretnétek a szerelmetekkel lenni a nap minden órájában. Ehhez az első lépés a házasság. Ahogy közeledik a nagy nap, úgy kezdtek egyre jobban izgulni, majd egy pár nappal előtte egy picit félni is. Ha szeretnétek, hogy a nagy napon legyen valaki veletek, aki a jókedvével, humorával, szeretetével, segít nektek, akkor hívjatok!
Huszonöt éves futballista múltammal garantálom, hogy velem nem fogtok lesre futni!