Barta László

„Mint mindenki, én is egyszer megszülettem, és ez a csodálatos pillanat édesanyám számára, az Úr 1981. esztendejének egy szép őszi napján (november 9-én) volt. Egy Békés Megyében, Békéscsabán, azaz lenn kicsiny Magyarországunk szélfútta viharsarkában. Az átlagosabbnál is átlagosabb, de nagyon boldog gyermekkorom volt. Mint minden rendes valamirevaló gyereknek nekem is voltak és vannak szüleim, sőt nagyszüleim is, ja és még egy nővérem, no meg barátaim, rokonaim és rosszakaróim is. Ebben a csodálatos, poros kisvárosban dőlt el eddigi életem menete és rendje. Itt lettem szerelmes először (kb. 6 évesen), itt indult táncos pályafutásom, és itt fertőzött meg a színház is. Szóval mondhatom, hogy innen kaptam az alapokat. Választhattam, hogy a magyar autentika bűvöletébe esem, vagy elmegyek a társas tánc csodálatos világa felé. Az utóbbi mellet maradtam elég hosszú ideig. Körülbelül 8-tól 22 éves koromig, amikor is felvettek a Budapesti Operettszínházba. Akinek ez mond valamit, B osztályos versenyző voltam, egész szép eredményekkel. Ezért is, és mert imádok tanítani és koreografálni, próbálkozom több-kevesebb sikerrel a Magyar Táncművészeti Főiskola Modern Társastánc Pedagógus szakával, már lassan két-három éve. Ennek a műfajnak köszönhetek mindent. Innen lettek barátaim, itt fertőzött meg a zene, és itt lettem az, aki vagyok. No meg persze a katonaságnál töltött kilenc hónap is sokat csiszolt rajtam (2000). A táncnak köszönhetően kerültem el a békéscsabai Jókai Színházhoz. (Jézuskrisztus Szupersztár, Sztárcsinálók, Magyar menyegző, Cigánybáró, Csárdáskirálynő 2001 szeptemberében egyik napról a másikra felköltöztem a mi kis fővárosunkba, és hagytam otthon csapot-papot. Az Oktogon Tánccentrumban kezdtem el recepcióskodni és kisgyerekeket tanítani társastáncra. Itt csatlakoztam 1 év erejéig egy ballett társulathoz, akikkel bejártam Franciaországot és Izraelt (2002-2003). Egy ilyen francia turnén ismertem meg kicsiny feleségemet, gyermekem anyját, az én szerelmemet, akit 2005-ben elvettem egyszer, majd 2006-ban még egyszer. 2007-ben, pedig megszületett a kisfiam, életünk értelme. Sok szerepálmom volt eddig, de most végre megtaláltam és megkaptam életem legnagyobb szerepét: APA LETTEM. Aki talál ennél nagyobb kihívást, az egy zseni, vagy még nem szülő. Minden viccet félretéve amellett, hogy nevelem gyermekem, szeretnék a színházi pályámon is tovább lépni. Azt vallom, hogy minél többet tanulok, annál kevesebbet tudok, mert rájövök, hogy mindig van mit tanulni. A jó zenés színésznek egyszerre kell tudnia táncolni, énekelni és színészkedni. Nekem még mind a háromban van mit fejlődnöm" Főbb szerepek: -Indio - West Side Story -További George - Jövőre, Veled, Itt -Braganza hercege - Rudolf