Balassi Táncegyüttes

A Balassi Táncegyüttes 1947-ben a Békéscsabai Iparos Tanonciskolában székelő, „Árpád” cserkészcsapat, regős rajaként kezdte tevékenységét. Alapítója Gécs Jenő szabómester, cserkésztiszt, aki 1970-ig irányította, igazgatta működését. A cserkészszövetség 1948-as betiltása után vette fel az együttes a „Balassa”, illetve később a Balassi nevet. Első jelentősebb szereplés 1949-ben volt a Budapesten megrendezett Világifjúsági Találkozón, ahol Born Miklós: Viharsarki táncok c. koreográfiáját mutatták be. A bemutató eredménye az első külföldi fellépés Ausztriában, a Bécsi Zeneakadémián. Ezt követően szinte majd minden európai országban, de azon túl Algériában, Izraelben és Japánban is turnézott. Megalakulásától részese az országos szakmai élvonalnak. A Néptáncosok Országos Bemutató Színpadán folyamatosan kiválóan minősült, ezért megkapta a Martin Szövetség Örökösen Kiváló Együttes díját. Külföldi és belföldi fesztiválokon számos, jelentős díjat nyert. Utánpótlását Hétpróbás Néptánciskolája biztosítja. Az alapító táncosok közt már ott találjuk Born Miklóst, aki 1948-tól az 1991-es nyugdíjba vonulásáig volt az együttes művészeti vezetője, koreográfusa. A Varsói Világifjúsági Találkozón, a később évtizedeken át műsoron tartott „Csabai Fonóval”, majd 1956-ban önálló táncjátékokkal – „Vidám Vásár” és „Csudakarikás” – jelentkezett. „Magyar Kaleidoszkóp”, „Villő”, a néptánc-mozgalom avantgárdé korszakából „Apa és fiai” Bartók zenéjére, „Hajsza” „Három testvér” fémjelzik alkotói munkásságát. Nyugdíjas éveit is aktívan tölti. A Balassi Táncegyüttes "Őszülő halánték" Senior csoportját vezeti. Több évtizedes magas színvonalú munkájáért Életfa-díjban részesült. A művészeti irányítást 1990 januárjától Mlinár Pál vette át, aki 1964-tõl táncosa az együttesnek, később Born Miklós asszisztense. Nevéhez fűződik az utánpótlást nevelő néptánciskola és a Rábai Gyermektáncegyüttes megalakítása 1975-ben. Tíz éves (1979-89) salgótarjáni (Nógrád Táncegyüttes) tevékenységét követõen tért haza mestere hívószavára. A folklórkoreográfiákon - Karikázó és bukós, Madocsai csárdásrondó, Umblatu cu turca, stb. - túl, kortársművek - Chapelinyi Károly, Firkák - és táncjátékok - Égig érő fa, A szerelem kertje - tartalmazzák munkásságát. Örökös Aranysarkantyús Táncos a Népművészet Ifjú Mestere, Csokonai-díjas koreográfus. Az együttes mindenkori repertoárját kifogástalan folklorisztikai tudással készített koreográfiák alkotják, melyeket a tájegységnek megfelelő népviseletben mutatnak be. Kaleidoszkópszerű műsor-összeállításaiban megtaláljuk a Magyarországon élő nemzetiségiek táncait is. Az előadásokat, hagyományos parasztzenét játszó zenekar teszi teljessé.