A Játékos

Gondolkodtam egy darabig, hogy milyen megszólítás lenne megfelelő az idelátogatóknak. Nem jutott semmi frappáns eszembe, ezért belekezdek, minden előjáték és megszólítás nélkül Kb. 8 eves, lehettem, mikor először hangszer került a kezembe. Nagyapám harmonikán játszott évtizedekig, ami szamara szent volt. Megpróbáltam játszani rajta, de nemhogy játszani, meg felemelni sem tudtam. Hala istennek, haladt a korral és lecserélte a harmonikáját egy szintetizátorra,(Ideje volt) amire mar nekem is felcsillant a szemem. Azt mondta, megtanít mindenre. Ez kb. 2 napig tartott, mert azt mondta anyáméknak, hogy botfülem van. Meghat o sem tudott rajta játszani sokkal többet, mint a beépített demok. Tsirke: Nagyon sokáig voltam megáldva ezzel a névvel. Személyes jóbarátaim mai napig így hívnak, és így is temetnek el. Az általános iskola és középiskola környékén tapadt ram (Nem - semmi köze nincs a hasonlóan elnevezett halucinogén vegyületnek), a családnevemből kifolyólag. (Azóta egy névváltoztatáson is átestem, tehát ez teljesen lényegtelen). Rengeteg szép emlékem fűződik hozza, bulik, haverok, néha igaz barátok, és persze sok rossz, nem volt nehéz nem megtalálni Miskolcon, ha valaki meg akart. Magyarországon, Kazincbarcikán nőttem fel, 13 evesen költöztünk Miskolcra, de hamar befogadott az acélvaros. 96 - Deadly Pain. Felejthetetlen élmények halmaza. Először ereztem a zene és szöveg hatalmat. Mert van ám neki. Az első alapot készen kaptuk, ámultunk is, "ez a mi zenénk??", saját szöveg. Egy korombeli Racka nevű sráccal összetákolt mikrofonokba kopkodtunk, jól mulattunk. Hamar meguntuk azt az alapot, hamarosan, keményen megspórolt pénzen, megvettem az első pc-m. Akkoriban mindenki Ft2-t használt, hat én is. De egy picit talán mégis máshogy, mint az átlag. Nem használtam Loopokat, kész dallamokat, volt a fejemben elég (meg van is), saját számokat kreáltam. Lassan de biztosan. :) Elindultunk megtalálni szerencsénket, különböző partikon, de hamar vége lett. Tarsam serényem ment volna előre, lehet én voltam a rossz, de úgy ereztem ennek meg nincs itt az ideje. Amint ezt kijelentettem, o azt mondta, akkor megy egyedül. Saját joga mindenkinek mit csinál, én nem haragudtam, az akkori zeneket soha nem használtam fel, maradtak emléknek. 98 - Steve es Tsirke. Igaz barátság. Számomra a legpozitívabb figura, akit láttam felnőni, jóban, rosszban élni. Sokat köszönhetek neki. Egy formáció, ami soha nem látott napvilágot, de aki hallotta, szerette. De most visszagondolva, nem a zene volt a lényeg, hanem a barátság. Mialatt zajlott az életünk, kicsit megváltozott minden, elvesztettem akkoriban szinte mindenem, sorban vesztettem el a legközelebbi rokonaimat, akkori élettársamat. Steve sem alt a helyzet magaslatán, tehát lassan abbamaradt a zenélés. (Soha nem hagyjuk abba) Tsirke - A Játékos. Fojtattam a zeneírást, úgy ereztem csak ez maradt. Mindenki, aki ismert, akikkel buliztam, éltem, kiégettnek tekintettek, én meg úgy is viselkedtem. Mar nem vágytam partikra, fellepesre. De nem is tudtam zene nélkül lenni. Egyszer csak a technika ördögének köszönhetően elvesztettem szinte minden akkori zenemet, csak néhány track maradt meg. 4 hónapig nem zenéltem utána. Írtam pár szöveget, de akkor is inkább kerestem mást, akinek irhatok, mint Pl. a Pillanatnyi Felindulás (Punk) Aztán szép lassan jöttek az elvonási tünetek, nem bírtam tovább, kicseréltem a masinámat, egy picit korszerűbbre, és elindult, amire vártam sok-sok éve. Csak gyűltek az alapok, szövegek. Közben mar minden olyan zenestílusba is belenyúltam, ami nem volt az enyém, techno, drum and bass, jazz, csak, mert éhes voltam az ütemekre. (Mai napig összevágok techno zeneket). Egy-két rap zenét meg is próbáltam felvenni, itt-ott, pl.: Dog cimbimnel is. De meg mindig nem volt kiforrva a dolog. Igen, most joggal kertezhetik, "meddig akar ez várni, a temetésére csak összerak olyat is ami elnyeri tetszését?". Talán épp ezért gondoltam, ideje lerakni a Tsirke nevet (más műfajokban gyakran használom meg a CHICKEN nevet), és valami találóbbat kitalálni. Sokat Chat-elem, és ott jött egy név, ami teljesen jellemzett: A Játékos. 2005 - Most jól érzem magam, azt hiszem A Játékos lassan révbe ér. Mostanra rajtotem, miért csinálom ezt az egészet, ami néha meg aludni sem hagy, miért játszom, játszottam ritmusokkal. Tibbah mondta egy albumán "neked ez egy lemez, nekem az életem", nekem ez az életem, egy nagy lemez. Egyszer remélem te is meghallod. Normális állasom van, a jövőt tekintve sok tervem. Elvegeztem egy stúdió sulit, dolgozok néhány featen, de meg mindig nem vagyok kész....soha nem leszek kész....